Az Európai Bizottság ambiciózus terve, a Fenntartható és Körforgásos Textil Stratégia szerint 2030-ig a textil- és ruházati ökoszisztémában sok minden meg fog változni, illetve meg kell, hogy változzon.

A változás érinti a gyártást, a kereskedelmet, a reklámokat, de az európai divatot is, hiszen a fenntartható, digitális és körforgásos pályára állás érdekében még az uniós divat újradefiniálásban is gondolkodnak.

A fogyasztók számára kedvező változásokat hoz majd, hogy a termékeket környezettudatos módon kell majd tervezzék, amelynek eredményeként hosszabb lesz az elvárt élettartamuk, újrahasznosíthatóak lesznek, illetve újrahasznosított részarányt is tartalmaznak.

A szintetikus szálak mennyisége már eddig is nagyarányú a felhasználásban. A becslések szerint mennyiségük a jövőben robbanásszerűen megnő. A műanyag-, kozmetika- és a csomagolóipar mellett a szintetikus szálgyártás és felhasználás is hozzájárul a légtérben és a vizekben található mikroműanyagok kibocsátásához, amelynek egészségügyi kockázatai egyre nagyobb aggodalmat okoznak. Ennek csökkentésére különös hangsúlyt kell fektetni, a megoldást a környezettudatos terméktervezés, a jobb gyártási folyamatok, ipari gyártóüzemekben végzett előmosás és szennyvíz- valamint szennyvíziszap-kezelés, de a háztartási mosás optimalizálása (pl. kisebb fordulatszám, folyékony mosószer, optimális töltet, mosógépszűrők alkalmazása stb.) illetve innovatív új alapanyagok alkalmazása jelenti.

Egyértelműbb lesz a fogyasztóknak szóló tájékoztatás is, az eddigi kötelező információk (pl. nyersanyagösszetétel, kezelési útmutató stb.) mellett fel kell majd tüntetni a terméken pl. az állati eredetű, nem textil alkotórészeket is, valamint kötelezően közzé kell tenni kulcsfontosságú környezeti, fenntarthatósági és körforgásos információkat is a tervezett "digitális termékútlevélen". A tájékoztatásnak ki kell terjedni a tartósságra, garanciára és a javíthatóságra is.

A "zöldre mosás" gyakorlatát és a fogyasztók megtévesztését szigorúan szankcionálnák, hiteles bizonyítékok kellenek majd a "zöld", "környezetbarát" vagy "fenntartható" állítások igazolására, független, harmadik féltől vagy hatóságtól származó ellenőrzésre támaszkodva. Ezeket az állításokat pl. uniós ökocímkével, vagy elismert önkéntes fenntarthatósági címkével kívánják alátámasztatni.

További cél az, hogy a textiltermékek ne tartalmazzanak egészségre veszélyes anyagokat, valamint csökkenjenek a határokon átnyúló értékláncok mentén a környezetvédelmi és munkaügyi aggályok  is, tehát zöldebb és méltányosabb legyen a globális textil ökoszisztéma.

2023-ig a Bizottság felülvizsgálja a Hulladékokról szóló keretirányelvet, amelynek részeként harmonizált uniós szabályok lesznek a kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozóan (EPR), valamint a fenntarthatóbbá tételt célzó gazdasági ösztönzők is várhatóak (díjak öko-modulációja). Az EPR követelmények hatékonynak bizonyultak a hulladékok elkülönített gyűjtésének és kezelésének javításában. Több uniós állam alkalmazza vagy fontolgatja az EPR-követelmények bevezetését a textiltermékeknél, mivel az uniós jogszabály alapján 2025-re kötelező lesz a textilhulladékok elkülönített gyűjtése.

A Bizottság pénzügyileg is támogatni kívánja a zöld és digitális átállást (pl. a Horizont Európa európai partnerségei, a Life, a Digitális Európa programok révén), és közös ipari, technológiai ütemterven dolgozik, erősítve a kutatás és innováció folyamatait, amelyek az új üzleti lehetőségeket és új iparágakat jelentő textil újrafeldolgozásra és textil hulladékgazdálkodásra is kiterjednek majd. 

A Bizottság a tisztességes munka globális előmozdításáról szóló közleményében foglaltaknak megfelelően nemzetközi szinten kívánja előmozdítani a világban a textil- és ruhaipari munkakörülmények javítását.

A nagyvállalatoknak átláthatósági kötelezettségük lesz, információt kell adjanak arról, hogy mit tesznek az eladatlan vagy visszaküldött textilekkel, így elkerülhetővé válik az, hogy ezek nagy mennyiségben a hulladékégetőben végezzék. 

A textil-, ruha- bőr- és lábbeli ágazatban is nagyon fontos lesz a munkaerő-utánpótlás és a képzés. Az uniós készség paktum értelmében a munkavállalók megkapják majd a továbbképzéshez, átképzéshez és az új készségek elsajátításához szükséges eszközöket, amelyekhez uniós finanszírozási programok adnak támogatást.